|
|||
Homer, Odyssee, 1. GesangProoimion und α 22–27 (Götterversammlung)
|
|||
α
Griechischer Text
Kommentar / Übersetzung (Schadewaldt)
Ἄνδρα μοι ἔννεπε, μοῦσα, πολύτροπον, ὃς μάλα πολλὰ
πλάγχθη, ἐπεὶ Τροίης ἱερὸν πτολίεθρον ἔπερσεν· πολλῶν δ᾽ ἀνθρώπων ἴδεν ἄστεα καὶ νόον ἔγνω, πολλὰ δ᾽ ὅ γ᾽ ἐν πόντῳ πάθεν ἄλγεα ὃν κατὰ θυμόν, ἀρνύμενος ἥν τε ψυχὴν καὶ νόστον ἑταίρων. Ἀλλ᾽ οὐδ᾽ ὣς ἑτάρους ἐρρύσατο, ἱέμενός περ· αὐτῶν γὰρ σφετέρῃσιν ἀτασθαλίῃσιν ὄλοντο, νήπιοι, οἳ κατὰ βοῦς Ὑπερίονος Ἠελίοιο ἤσθιον· αὐτὰρ ὁ τοῖσιν ἀφείλετο νόστιμον ἦμαρ. τῶν ἁμόθεν γε, θεά, θύγατερ Διός, εἰπὲ καὶ ἡμῖν.
[Übersetzung]
— 1 ἐν-έπω an-sagen, erzählen
— πολύ-τροπος vielgewandt, wandlungsreich
— πολλά (adv. Akk.) vielfach
— 2 πλάζω Aor. Pass.: (ἐ)πλάγχθην umhertreiben, verschlagen
— ἱερός stark, heilig
— τὸ πτολί-εθρον (= ἡ πόλις) (befestigte) Stadt
— πέρθω (Aor.: ἔπερσα) zerstören
— 3 ἴδεν att. εἶδεν → Stf
— ὁ νοῦς (ep. νόος) 1. Sinnesart; 2. Verstand
— ἔγνω → Stf
— 4 ὁ, ἡ, τό der, die, das als Demonstr.-Pron., Artikel od. Rel.-Pron.
— πάθεν att. ἔπαθεν → Stf
— ὅς, ἥ, ὅν sein, seine, sein (Possessiv-Pron.)
— ὁ θυμός 1. Lebenskraft; 2. Mut, Zorn; 3. Sinn, Gemüt, Herz
— 5 ἄρνυμαι gewinnen, bewahren, retten
— ἡ ψυχή 1. Hauch, Leben; 2. Seele
— ὁ νόστος Heimkehr
— 6 ὥς od. ὧς so, auf diese Weise
— ὁ ἕταρος = ἑταῖρος
— ἔρυμαι od. ἐρύομαι od. ῥύομαι bewahren, schützen, retten
— ἵεμαι streben, begehren; eilen
— περ gänzlich; sehr; doch; beim Partizip: = καίπερ
— 7 σφέτερος, -η, -ον ihr (Poss.-Pron.)
— ἡ ἀτασθαλίη Übermut, Freveltat
— ὄλοντο → Stf
— 8 νήπιος dumm, töricht
— νήπιος dumm, töricht
— κατά … ἤσθιον Tmesis! eig. κατ-εσθίω aufessen, verzehren
— Ὑπερίων der Hochwandelnde Epitheton zu Helios
— Ἠέλιος Helios
— 9 αὐτάρ aber
— ἀφείλετο → Stf; αφαιρέομαι wegnehmen
— νόστιμος zur Heimkehr gehörig, … der Heimkehr
— τὸ ἦμαρ, ἤματος = ἡμέρα
— 10 ἁμόθεν irgendwoher
— εἰπέ → Stf
15 Ἔνθ᾽ ἄλλοι μὲν πάντες, ὅσοι φύγον αἰπὺν ὄλεθρον,
οἴκοι ἔσαν, πόλεμόν τε πεφευγότες ἠδὲ θάλασσαν· τὸν δ᾽ οἶον νόστου κεχρημένον ἠδὲ γυναικὸς νύμφη πότνι᾽ ἔρυκε Καλυψὼ δῖα θεάων ἐν σπέσσι γλαφυροῖσι, λιλαιομένη πόσιν εἶναι.
[Übersetzung]
— 11 ἔνθ' = ἔνθα, lok.: dort, da(hin); temp.: da
— φύγον → Stf
— αἰπύς jäh, schrecklich
— 12 ἔσαν = ἦσαν
— πεφευγότες → Stf
— 13 οἶος allein, einzig
— κέχρημαι gebrauchen (τινί); sich sehnen (τινός)
— 14 νύμφη Braut, junge Frau, Nymphe
— πότνια Subst.: Herrin; Adj.: hehr
— ἐρύκω zurückhalten, fernhalten
— δῖος göttlich, erhaben
— 15 τὸ σπέος, σπέεος Grotte
— γλαφυρός hohl, gewölbt
— λιλαίομαι wünschen, begehren
— ὁ πόσις Herr, Gatte
Ἀλλ᾽ ὅτε δὴ ἔτος ἦλθε περιπλομένων ἐνιαυτῶν,
τῷ οἱ ἐπεκλώσαντο θεοὶ οἶκόνδε νέεσθαι εἰς Ἰθάκην, οὐδ᾽ ἔνθα πεφυγμένος ἦεν ἀέθλων καὶ μετὰ οἷσι φίλοισι. θεοὶ δ᾽ ἐλέαιρον ἅπαντες νόσφι Ποσειδάωνος· ὁ δ᾽ ἀσπερχὲς μενέαινεν ἀντιθέῳ Ὀδυσῆι πάρος ἣν γαῖαν ἱκέσθαι.
[Übersetzung]
— 16 δή nun, endlich, doch
— ἦλθε → Stf
— περιπλόμενος (Part. Aor. v. περιπέλομαι) umlaufend
— 17 τῷ (bez. auf ἔτος) an dem
— ἐπικλώθω (cf. „Klotho“) zuspinnen, bestimmen
— οἶκόνδε = οἴκαδε
— 18 πεφυγμένος = att. πεφευγώς → Stf
— 19 μετά + Dat.: inmitten, unter
— ἐλεαίρω bemitleiden, sich erbarmen
— 20 νόσφι(ν) Adv.: getrennt; Präp. + Gen.: außer
— ἀσπερχές dringend, heftig
— μενεαίνω trachten; grollen
— 21 ἀντίθεος göttergleich
— πάρος Adv.: früher; Konj. + Inf: bevor
— γαῖα = γῆ
— ἱκέσθαι = ἀφικέσθαι → Stf
Ἀλλ᾽ ὁ μὲν Αἰθίοπας μετεκίαθε τηλόθ᾽ ἐόντας,
Αἰθίοπας τοὶ διχθὰ δεδαίαται, ἔσχατοι ἀνδρῶν, οἱ μὲν δυσομένου Ὑπερίονος οἱ δ᾽ ἀνιόντος, ἀντιόων ταύρων τε καὶ ἀρνειῶν ἑκατόμβης. Ἔνθ᾽ ὅ γ᾽ ἐτέρπετο δαιτὶ παρήμενος· οἱ δὲ δὴ ἄλλοι Ζηνὸς ἐνὶ μεγάροισιν Ὀλυμπίου ἁθρόοι ἦσαν.
[Übersetzung]
— 22 μετεκίαθε + Akk.: er ging zu
— τηλόθι fern
— 23 διχθά in zwei Teile
— δεδαίαται (3. P. Pl. Perf. Pass., att.: δέδαινται) sie sind geteilt
— 24 δυσομένου Ὑπερίονος wo Hyperion untergeht
— ἀνιόντος wo er aufgeht
— 25 ἀντιάω entgegengehen, -nehmen
— ὁ ἀρνειός Widder
— ἡ ἑκατόμβη („Hundert“-), Großopfer
— 26 ἡ δαίς, δαιτός Mahl
— πάρημαι + Dat.: dabeisitzen
— 27 μέγαρον Halle; Haus, Palast
— ἁθρόος versammelt
|
|||