|
|||
Platon, Politeia, Buch V473 c11–e5: Die Philosophenkönige |
|||
St. II
473 Griechischer Text nach Burnet (Oxford 1902)
Kommentar / Übersetzung
c11
d 5 e 5 Ἐὰν μή, ἦν δ᾽ ἐγώ, ἢ οἱ φιλόσοφοι βασιλεύσωσιν ἐν
ταῖς πόλεσιν ἢ οἱ βασιλῆς τε νῦν λεγόμενοι καὶ δυνάσται φιλοσοφήσωσι γνησίως τε καὶ ἱκανῶς, καὶ τοῦτο εἰς ταὐτὸν συμπέσῃ, δύναμίς τε πολιτικὴ καὶ φιλοσοφία, τῶν δὲ νῦν πορευομένων χωρὶς ἐφ᾽ ἑκάτερον αἱ πολλαὶ φύσεις ἐξ ἀνάγκης ἀποκλεισθῶσιν, οὐκ ἔστι κακῶν παῦλα, ὦ φίλε Γλαύκων, ταῖς πόλεσι, δοκῶ δ᾽ οὐδὲ τῷ ἀνθρωπίνῳ γένει, οὐδὲ αὕτη ἡ πολιτεία μή ποτε πρότερον φυῇ τε εἰς τὸ δυνατὸν καὶ φῶς ἡλίου ἴδῃ, ἣν νῦν λόγῳ διεληλύθαμεν. Ἀλλὰ τοῦτό ἐστιν ὃ ἐμοὶ πάλαι ὄκνον ἐντίθησι λέγειν, ὁρῶντι ὡς πολὺ παρὰ δόξαν ῥηθήσεται· χαλεπὸν γὰρ ἰδεῖν ὅτι οὐκ ἂν ἄλλη τις εὐδαιμονήσειεν οὔτε ἰδίᾳ οὔτε δημοσίᾳ.
[Übersetzung]
— d2 γνήσιος echt, wahrhaft
— εἰς ταὐτόν ταὐτὸν ist eine Krasis aus τὸ αὐτόν: dasselbe
— συμπέσῃ → Stf
— εἰς ταὐτόν συμπέσῃ in eins fallen
— d3 δύναμις πολιτικὴ politische Macht
— τῶν δὲ νῦν πορευομένων der Gen. hängt von αἱ πολλαὶ φύσεις d4 ab: die Naturen derjenigen, die jetzt sich auf den Weg machen, und zwar getrennt (χωρίς); bisher studiert man also Philosophie oder geht in die Politik – das darf nach Platon nicht getrennt sein
— d5 ἀποκλεισθῶσιν ἀποκλείω ausschließen → Stf
— ἡ παῦλα Ende, Erlösung
— d6 δοκῶ mir scheint, ich meine
— e1 φυῇ → Stf
— εἰς τὸ δυνατόν soweit es möglich ist
— e2 ἴδῃ → Stf
— διεληλύθαμεν → Stf
— e3 ὁ ὄκνος das Zaudern, Zögern (vgl. ὀκνέω)
— e4 παρὰ δόξαν gegen die allgemeine Meinung; vgl. unseren Ausdruck paradox, der von hier genommen ist
— ῥηθήσεται → Stf
— ἰδεῖν einsehen
— e5 εὐδαιμονέω glücklich sein
— ἰδίᾳ … δημοσίᾳ Wie schon Thukydides unterscheidet Platon zwischen dem privaten Bereich und dem öffentlichen Leben
|
|||