|
|||
Platon, Politeia II368 d1–370 b3: Die Methode der Untersuchung und die Entstehung des Staats |
|||
St. II
368 Griechischer Text nach Burnet (Oxford 1902)
Kommentar / Übersetzung
Sokrates hat im einleitenden 1. Buch der Politeia gegen seinen Gesprächspartner Thrasymachos, nach dem das erste Buch auch oft benannt wird, vorläufig den Nutzen der Gerechtigkeit erwiesen. Nun, zu Beginn des 2. Buchs, nehmen Sokrates’ Freunde Glaukon und Adeimantos, die Brüder Platons, die Rolle des advocatus diaboli ein und stärken die Ungerechtigkeit ins Extreme. Daraufhin unternimmt Sokrates einen ganz neuen Anlauf.
d
5
Ἐπειδὴ οὖν ἡμεῖς οὐ δεινοί, δοκῶ μοι, ἦν δ᾽
ἐγώ, τοιαύτην ποιήσασθαι ζήτησιν αὐτοῦ, οἵανπερ ἂν εἰ προσέταξέ τις γράμματα σμικρὰ πόρρωθεν ἀναγνῶναι μὴ πάνυ ὀξὺ βλέπουσιν, ἔπειτά τις ἐνενόησεν, ὅτι τὰ αὐτὰ γράμματα ἔστι που καὶ ἄλλοθι μείζω τε καὶ ἐν μείζονι, ἕρμαιον ἂν ἐφάνη οἶμαι ἐκεῖνα πρῶτον ἀναγνόντας οὕτως ἐπισκοπεῖν τὰ ἐλάττω, εἰ τὰ αὐτὰ ὄντα τυγχάνει.
[Übersetzung]
— d1 ἦν δ᾽ ἐγώ sagte ich; außer dieser festen Fügung kommt nur noch ἦ vor, z. B. ἦ δ᾽ ὅς sagte er; beide Verbdgn. werden bei Platon häufig verwendet
— d2 ζήτησις, -εως v. ζητέω suchen, untersuchen
— d3 ἀναγνῶναι von ἀναγιγνώσκω lesen → Stf (γιγνώσκω)
— d4 ἐνενόησεν von ἐν-νοέω bedenken, einsehen, verstehen; für die Formenbildung s. → Stf von ποιέω
— d5 μείζω → Komp. v. μέγας
— d6 τὸ ἕρμαιον unverhoffter Fund, Vorteil, Gewinn
— ἐφάνη v. φαίνομαι → Stf
— d7 ἐλάττω Komp. v. ὀλίγος, Dekl. s. μείζω d5
e Πάνυ μὲν οὖν, ἔφη ὁ Ἀδείμαντος· ἀλλὰ τί τοιοῦτον, ὦ
Σώκρατες, ἐν τῇ περὶ τὸ δίκαιον ζητήσει καθορᾷς; Ἑγώ σοι, ἔφην, ἐρῶ. δικαιοσύνη, φαμέν, ἔστι μὲν ἀνδρὸς
ἑνός, ἔστι δέ που καὶ ὅλης πόλεως;
[Übersetzung]
— e2 ἐρῶ Fut. v. ἀγορεύω → Stf
— ἔστι vorne betont, hier also nicht Kopula, sd. Vollverb: es gibt, existiert; δικαιοσύνη gehört zu beiden Gen. ἀνδρὸς ἑνός und ὅλης πόλεως – beide ohne bestimmten Artikel!
Πάνυ γε, ἦ δ᾽ ὅς.
[Übersetzung]
— e4 ἦ δ᾽ ὅς sagte er; siehe oben zu ἦν δ᾽ ἐγώ d1
5
Οὐκοῦν μεῖζον πόλις ἑνὸς ἀνδρός;
[Übersetzung]
— e5 οὐκοῦν folglich, also, doch wohl; unterscheide v. οὔκουν also nicht!
Μεῖζον, ἔφη.
[Übersetzung]
369 Ἴσως τοίνυν πλείων ἂν δικαιοσύνη ἐν τῷ μείζονι ἐνείη
καὶ ῥᾴων καταμαθεῖν. εἰ οὖν βούλεσθε, πρῶτον ἐν ταῖς πόλεσι ζητήσωμεν ποῖόν τί ἐστιν· ἔπειτα οὕτως ἐπισκεψώ- μεθα καὶ ἐν ἑνὶ ἑκάστῳ, τὴν τοῦ μείζονος ὁμοιότητα ἐν τῇ τοῦ ἐλάττονος ἰδέᾳ ἐπισκοποῦντες.
[Übersetzung]
— e7 πλείων Komp. v. πολύς, Dekl. vgl. zu μείζω d5
— e8 ῥᾴων Komp. v. ῥᾴδιος, Dekl. vgl. zu μείζω d5
— καταμαθεῖν verstärktes μαθεῖν; → Stf
— a1 ζητήσωμεν und ἐπισκεψώμεθα beachte Modus und Tempus!
— a3 ἡ ἰδέα Form, Gestalt, „Idee“ (Ideenlehre!)
Ἀλλά μοι δοκεῖς, ἔφη, καλῶς λέγειν.
[Übersetzung]
— a4 ἀλλά nun gut (in Antworten)
5
Ἆρ᾽ οὖν, ἦν δ᾽ ἐγώ, εἰ γιγνομένην πόλιν θεασαίμεθα
λόγῳ, καὶ τὴν δικαιοσύνην αὐτῆς ἴδοιμεν ἂν γιγνομένην καὶ τὴν ἀδικίαν;
[Übersetzung]
— a6 λόγῳ die Stadt wird nicht tatsächlich aufgebaut, sondern λόγῳ, d. h. nur in Gedanken, in unserer Vorstellung, theoretisch — ἴδοιμεν → Stf
Τάχ᾽ ἄν, ἦ δ᾽ ὅς.
[Übersetzung]
— a8 τάχα (adv.): schnell; im Potentialis: vielleicht, wohl
10 Οὐκοῦν γενομένου αὐτοῦ ἐλπὶς εὐπετέστερον ἰδεῖν ὃ
ζητοῦμεν;
[Übersetzung]
— a9 εὐπετέστερον v. εὐπετής, ές leicht fallend; adv.: ohne Mühe, bequem — Dieser Satz ist eine Ellipse, ergänze ἐστίν zu ἐλπίς.
b
Πολύ γε.
[Übersetzung]
Δοκεῖ οὖν χρῆναι ἐπιχειρῆσαι περαίνειν; οἶμαι μὲν γὰρ
οὐκ ὀλίγον ἔργον αὐτὸ εἶναι· σκοπεῖτε οὖν. Ἔσκεπται, ἔφη ὁ Ἀδείμαντος· ἀλλὰ μὴ ἄλλως ποίει.
[Übersetzung]
5
Γίγνεται τοίνυν, ἦν δ᾽ ἐγώ, πόλις, ὡς ἐγᾦμαι, ἐπειδὴ
τυγχάνει ἡμῶν ἕκαστος οὐκ αὐτάρκης, ἀλλὰ πολλῶν ὢν ἐνδεής· ἢ τίν᾽ οἴει ἀρχὴν ἄλλην πόλιν οἰκίζειν;
[Übersetzung]
— b5 ὡς ἐγᾦμαι Κrasis aus ἐγώ und οἶμαι
— b7 ἐνδεής, -ές bedürftig
— οἴει von οἴομαι (Ausnahme wie βούλει), 2. P. Sg.
— οἰκίζειν gründen (von οἶκος)
Οὐδεμίαν, ἦ δ᾽ ὅς.
[Übersetzung]
c
Οὕτω δὴ ἄρα παραλαμβάνων ἄλλος ἄλλον, ἐπ᾽ ἄλλου, τὸν
δ᾽ ἐπ᾽ ἄλλου χρείᾳ, πολλῶν δεόμενοι, πολλοὺς εἰς μίαν οἴκησιν ἀγείραντες κοινωνούς τε καὶ βοηθούς, ταύτῃ τῇ συνοικίᾳ ἐθέμεθα πόλιν ὄνομα· ἦ γάρ;
[Übersetzung]
— c1 παραλαμβάνω dazunehmen
— ἐπ᾽ ἄλλου, τὸν δ᾽ ἐπ᾽ ἄλλου χρείᾳ den einen zur Abhilfe von diesem, den anderen von jenem Mangel
— c3 οἴκησις, -εως Wohnung, hier: Ansiedlung — ἀγείραντες v. ἀγείρω versammeln → Stf
— κοινωνούς als Teilnehmer, zur Teilnahme (v. κοινωνός Teilnehmer)
— βοηθούς als Helfer, zur Hilfe (v. βοηθός helfend)
— c4 συνοικία Siedlungsgemeinschaft
— ἐθέμεθα → Stf
5
Πάνυ μὲν οὖν.
[Übersetzung]
Μεταδίδωσι δὴ ἄλλος ἄλλῳ, εἴ τι μεταδίδωσιν, ἢ μετα-
λαμβάνει, οἰόμενος αὑτῷ ἄμεινον εἶναι;
[Übersetzung]
— c6 μεταδίδωσιν … μεταλαμβάνει hier nicht so sehr Anteil geben/nehmen, sd. der gegenseitige Austausch der Menschen untereinander.
Πάνυ γε.
[Übersetzung]
10 Ἴθι δή, ἦν δ᾽ ἐγώ, τῷ λόγῳ ἐξ ἀρχῆς ποιῶμεν πόλιν·
ποιήσει δὲ αὐτήν, ὡς ἔοικεν, ἡ ἡμετέρα χρεία.
[Übersetzung]
— c9 ἴθι Aufforderungspartikel, verstärkt durch δή: wohlan denn
— τῷ λόγῳ s. oben zu a6 — ποιῶμεν Beachte den Modus!
Πῶς δ᾽ οὔ;
[Übersetzung]
d
Ἀλλὰ μὴν πρώτη γε καὶ μεγίστη τῶν χρειῶν ἡ τῆς τροφῆς
παρασκευὴ τοῦ εἶναί τε καὶ ζῆν ἕνεκα.
[Übersetzung]
— d2 παρασκευὴ leite her von παρασκευάζω
Παντάπασί γε.
[Übersetzung]
Δευτέρα δὴ οἰκήσεως, τρίτη δὲ ἐσθῆτος καὶ τῶν τοιούτων.
[Übersetzung]
5
Ἔστι ταῦτα.
[Übersetzung]
Φέρε δή, ἦν δ᾽ ἐγώ, πῶς ἡ πόλις ἀρκέσει ἐπὶ τοσαύτην
παρασκευήν; ἄλλο τι γεωργὸς μὲν εἷς, ὁ δὲ οἰκοδόμος, ἄλλος δέ τις ὑφάντης; ἢ καὶ σκυτοτόμον αὐτόσε προσθήσομεν ἤ τιν᾽ ἄλλον τῶν περὶ τὸ σῶμα θεραπευτήν;
[Übersetzung]
— d6 φέρε δή Aufforderung: wohlan denn
— d7 ἄλλο τι nicht wahr?
— εἷς erg. ἐστίν (Ellipse)
— d8 ὑφάντης Weber
— σκυτοτόμος Schuhmacher
— αὐτόσε dorthin, ebendahin
— προσθήσομεν v. προστίθημι → Stf τίθημι
— d9 θεραπευτής Handwerker für körperliche Ausstattungen
10
Πάνυ γε.
[Übersetzung]
Εἴη δ᾽ ἂν ἥ γε ἀναγκαιοτάτη πόλις ἐκ τεττάρων ἢ πέντε
ἀνδρῶν.
[Übersetzung]
— d11 ἥ ἀναγκαιοτάτη πόλις die auf das Notwendigste beschränkte Stadt
e
Φαίνεται.
[Übersetzung]
370 Τί δὴ οὖν; ἕνα ἕκαστον τούτων δεῖ τὸ αὑτοῦ ἔργον
ἅπασι κοινὸν κατατιθέναι, οἷον τὸν γεωργὸν ἕνα ὄντα παρα- σκευάζειν σιτία τέτταρσιν καὶ τετραπλάσιον χρόνον τε καὶ πόνον ἀναλίσκειν ἐπὶ σίτου παρασκευῇ καὶ ἄλλοις κοινωνεῖν, ἢ ἀμελήσαντα ἑαυτῷ μόνον τέταρτον μέρος ποιεῖν τούτου τοῦ σίτου ἐν τετάρτῳ μέρει τοῦ χρόνου, τὰ δὲ τρία, τὸ μὲν ἐπὶ τῇ τῆς οἰκίας παρασκευῇ διατρίβειν, τὸ δὲ ἱματίου, τὸ δὲ ὑποδημάτων, καὶ μὴ ἄλλοις κοινωνοῦντα πράγματα ἔχειν, ἀλλ᾽ αὐτὸν δι᾽ αὑτὸν τὰ αὑτοῦ πράττειν;
[Übersetzung]
— e2 Τί δὴ οὖν; Wie nun weiter?
— e2 τὸ αὑτοῦ ἔργον das Ergebnis der eigenen Arbeit
— e3 ἅπασι κοινὸν κατατιθέναι der Allgemeinheit zur Verfügung stellen
— e4 τετραπλάσιος vierfach
— e5 ἀναλίσκω aufwenden → Stf
— e5 ἄλλοις κοινωνέω mit den anderen teilen
— e6 ἀμελήσαντα (Akk. wg. τὸν γεωργόν e3) erg. τῶν ἀυτῶν
— a1 τὰ δὲ τρία erg. μέρη (Acc. Graecus)
— a2 διατρίβω ≈ ἀναλίσκω
— a3 τὸ ὑπόδημα Schuh
— πράγματα ἔχειν Schwierigkeiten haben (vgl. πράγματα παρέχειν)
— a4 αὐτὸν nimmt das τὸν γεωργόν aus e3 nochmal auf
— τὰ αὑτοῦ πράττειν das Seinige tun; das wird der entscheidende Ausdruck zur Definition der Gerechtigkeit!
5
Καὶ ὁ Ἀδείμαντος ἔφη· ἀλλ᾽ ἴσως, ὦ Σώκρατες, οὕτω
ῥᾷον ἢ ’κείνως.
[Übersetzung]
a6 ’κείνως = ἐκείνως; οὕτω - ἐκείνως: auf diese Weise - auf die andere Weise
b Οὐδέν, ἦν δ᾽ ἐγώ, μὰ Δία ἄτοπον. ἐννοῶ γὰρ καὶ αὐτὸς
εἰπόντος σοῦ, ὅτι πρῶτον μὲν ἡμῶν φύεται ἕκαστος οὐ πάνυ ὅμοιος ἑκάστῳ, ἀλλὰ διαφέρων τὴν φύσιν, ἄλλος ἐπ᾽ ἄλλου ἔργου πράξει. ἢ οὐ δοκεῖ σοι;
[Übersetzung]
— a7 οὐδὲν … ἄτοπον keineswegs abwegig
— a7 ἄλλος ἐπ᾽ ἄλλου ἔργου πράξει jeder ist zu einer anderen Aufgabe geeignet
Ἔμοιγε.
[Übersetzung]
|
|||